Passzívház

Az, hogy egy épület passzívház vagy sem, azt a damstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) által kidolgozott szabványosított építési minősítő rendszer határozza meg. 

A passzívházak legjellemzőbb paramétere az, hogy nem igényel hagyományos fűtési rendszert, a manapság átlagosan elhasznált hőenergia töredékéből is fel lehet fűteni. Természetesen mind e mellett a passzívházakat is kell fűteni.
A  fűtéshez szükséges energiát olyan passzív forrásokból nyerhetjük, mint pl. hőszivattyúkból, előmelegített és bevezetett friss levegő, a helyiségek használt levegőjéből nyert maradék hő.

E mellett a napenergia hasznosításával, a nagy hatékonyságú hőszigeteléssel, a háromszoros hőszigetelő üvegezéssel, a speciálisan hőszigetelt ablakkeretekkel és azok RAL szerinti beépítésével érjük el, hogy a passzívház fűtési hőenergiaszükséglete max. 15 kWh négyzetméterenként éves szinten.
Egy passzívház összesített energiafelhasználása (primerenergia-mutató), mely a fűtési energián kívül magában foglalja a hűtést, a használati melegvíz készítését, a műszaki berendezések használatát, a világítást, az ellenőrzött szellőztetés üzemeltetését és az épület használatával járó egyéb primer energiafelhasználást, nem lehet több mint 120 kWh/m2év. Ilyen paraméterek mellett egy passzívház éves energiaköltsége 1-2 Euro/m2. 

A passzívház szabvány túlmutat a hagyományos családi ház tulajdonságain. Manapság a többszintes lakóépületek, iroda- és igazgatási épületek,  passzívház-szabvány szerint kerülnek megvalósításra. 

Egyes városok, községek kötelezőként írják elő a passzívház-szabvány szerinti építést. Az Európai Unió 2019-től egész Európában a passzívház-minőség betartását kívánja kötelezővé tenni.

Vezérfonal a passzív ház megvalósításához »